Az ösztön: Velünk született, genetikusan meghatározott ön- és fajfenntartó működés.
Mi az amit az ösztönökre lehet fogni, és miért vagyunk tényleg felelősek? Erről szól a Goldong Legyek ura című műve is többek között. Amikor nem józan eszeddel gondolkodsz, amikor nincsenek erkölcsi szabályok. Amikor beindul az "ön- és fajfenntartó működés".
Nem akarok mély filozófiai tartalmakba belemenni. Ez pont most egy alkoholmámoros buli miatt jutott eszembe. Köztudott, hogy az ilyen partikon olyan események történnek szimpla természetességgel amiken utána heteket lehet rágódni. Kérdezzük, hogy ki a hibás de ekkor még a 'hibás' szó hitelessége is megkérdőjeleződik. Az igaz, hogy nem vagyunk teljes, hétköznapi tudatában a dolgoknak, és előjön belőlünk az a bizonyos ösztön. Amikor hiányzik valaki akit szeretsz. És azt akarod, hogy legyen ott veled. És felhívod.
De másnap rájössz, hogy nem azt hívtad akiről azt gondolod, hogy szereted. Azt hívtad, akit régebben mélyen eltemettél magadban és hagytad, hogy az új események és emberek sokasága törölje ki belőled. Rádöbbensz, hogy még mindig ő kell és minden más csak pótlék. És fáj.
Amikor nem godolkodsz 'ésszerűen' hanem ösztönből cselekszel sok minden kiderülhet rólad amiről addig nem is tudtál. Ezért érdemes néha feszegetni határainkat, hogy jobban megismerjük önmagunkat.
2008. október 25., szombat
Ösztön
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése